Bár az elmúlt években egyre többször hívják fel a figyelmet az emlődaganatok korai felismerésének kritikus fontosságára különböző lakossági edukációs kampányokban, a Szinapszis 2022. júniusában végzett kutatása szerint a 35-60 éves nők mindössze 31 százaléka jár rendszeresen emlőrák szűrésre és csak fele végez rendszeresen tapintásos önvizsgálatot saját emlőin. A kutatásban résztvevők elmondása alapján a nőgyógyászati szűrővizsgálatok felénél végeznek az orvosok emlővizsgálatot is – és nőgyógyászati szűrővizsgálatra is csak a 58%-uk jár legalább kétévente.
A KomplexLabor és a SeqOmics megbízásából a Szinapszis a dél-alföldi régióban élő nők körében reprezentatív kutatást végzett felmérve, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek az emlőrákkal és a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban. A kutatás célja, hogy a hamarosan bevezetésre kerülő komplex emlődiagnosztika szolgáltatás kapcsán felkészülten várják majd az érdeklődők kérdéseit, illetve megfelelő tájékoztató információs anyagokkal készülhessenek fel a KomplexLabor Diagnosztika munkatársai Szegeden.
A kutatás során 300 fős, 35-60 éves nőkre reprezentatív mintát kérdeztek meg, 12 százalékuk saját maga vagy szerette révén érintett volt emlőrákban.
A kutatási eredmények fényében továbbra is szükséges, hogy az egészségügyben dolgozók is aktívan felhívják a nők figyelmét a rendszeres önvizsgálatra és az emlőszűrés fontosságára, hiszen az emlőrák kezelése általában annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot. A korai emlőrákok esetén nagyjából 80%-os 5-éves túlélés biztosítható, a betegség ilyenkor tehát már nagyrészt meggyógyítható. [1]
A rendszeres önvizsgálat akár fiatalabb korban is, de 30 év fölött már mindenképpen ajánlott, 40 év fölött pedig egyértelműen az aktív megelőzés része a képalkotó vizsgálatot is magába foglaló emlőszűrés, hisz az emlőrák elfordulásának kockázata a korral együtt nő. A kutatásban résztvevők az emlődaganatok számos rizikófaktorát ismerték, átlagosan 6,5 faktort jelöltek meg. Többségük tudta, hogy érdemes rendszeres emlőszűrésre járni, különösen akkor, ha van a családban emlőrákos érintettség, genetikai hajlam az emlőrákra, vagy saját emlőrákos kórelőzmény, valamint, ha valaki elmúlt 50 éves. Az életmóddal kapcsolatos rizikófaktorok jóval kevésbé ismertek A nők kevesebb mint 1/5-e tudta, hogy a késői első szülés vagy a gyermektelenség, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a dohányzás és a fizikai aktivitás hiánya ugyancsak növelheti az emlődaganat kialakulásának esélyét – így erre is fontos felhívni a figyelmet.
Az emlőrák lehetséges tünetei közül a válaszadók több mint 70 százaléka tisztában volt a kinövés, dudor, csomó jelentőségével a mellben vagy hónaljban, viszont kevesebb mint egyharmaduk tudta, hogy potenciálisan aggodalomra adhat okot, ha kiütést, elszíneződést tapasztal a mellbimbó körül vagy a mell bőrének színe megváltozik, esetleg kipirosodik.
A megkérdezett nők a felsorolt 6 diagnosztikai módszerből átlagosan közel 4-et jelöltek meg, melyek szerintük alkalmasak az emlőrák szűrésére. A leggyakrabban említett vizsgálat a mammográfia volt, melyet csaknem minden válaszadó ismert – ennek a vizsgálatnak a legmagasabb a spontán említése is. Második helyen az egészségügyi szakember által végzett tapintásos fizikai vizsgálat szerepel, melyet szintén 90% feletti arányban említettek – ennek a spontán ismertsége azonban nem számottevő. A harmadik legismertebb diagnosztikai módszer az emlő ultrahang, melyet több, mint 80% említett.
A felsorolt vizsgálatok közül legtöbben egészségügyi szakember által végzett tapintásos fizikai vizsgálaton vettek részt, ezt a válaszadók 69%-a említette. 57%-uk mammográfiai vizsgálaton is részt vett már. Mindössze 6 százalék hallott már a legmodernebb, 3D vezérelt tomoszintézisről, mely számos előnnyel rendelkezik a hagyományos mammográfiához képest:
- kompatibilis minden méretű és formájú emlővel, mivel a hajlított kompressziós lemez teljes mértékben követi az emlő alakját,
- nem okoz képi torzítást, az elérhető legnagyobb felbontású és legrészletesebb képet biztosítja három dimenzióba
- számítógépes szoftver segítségével 1 milliméteres szeletvastagsággal emlőnként maximum 15 képet készít (a képek száma függ az emlők méretéről), szemben a hagyományos mammográfia során készített 2 darab képpel.
Az egyes vizsgálat típusok részletes leírásaiból jól látható, hogy a megkérdezettek körében vannak bizonytalanságok azzal kapcsolatban, hogy melyik vizsgálat pontosan hogyan zajlik, miről szól. Leginkább az emlő biopszia fogalmával vannak tisztában, ebben az esetben 83%-uk a helyes leírást társította a vizsgálathoz. A kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a nők többsége nem ismeri az egyes vizsgálatok közötti különbségeket, így nehézséget okozhat számukra kiválasztani a megfelelő szűrési eljárást.
Évente áltagosan 35-40.000 új daganatos megbetegedést regisztrálnak nők körében Magyarországon, ebből a leggyakoribb daganattípus az emlőrák – amely évente 5-6.000 újabb nőt érint. Bár lassan, de növekvő tendenciát mutat a női emlő rosszindulatú daganata-incidencia, ha az elmúlt 10 év adatait megvizsgáljuk.[2] Mindezeket figyelembe véve a kutatás fontos tanulsága, hogy komoly edukációs feladatok várnak még a szakemberekre annak érdekében, hogy az emlődaganatok többsége korai szakaszban diagnosztizálásra kerüljön.
[1] https://daganatok.hu/emlorak/
[2] KSH: https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0025.html
