Az alábbi vizsgálatainkat külön ajánljuk figyelmébe:
Koponya MRI és MRA vizsgálat
A vizsgálat célja:
Az agy ábrázolására a jelenleg elérhető legpontosabb képalkotó vizsgálati módszer az MRI vizsgálat. A vizsgálat során precízen ábrázolhatjuk az agyállományt, az ereket és a koponyát alkotó csontokat. Kimutathatóak a fejlődési rendellenességek, szerzett – elsősorban ér eredetű – betegségek, gyulladásos kóképek, vérzések és azok maradványai, jóindulatú és rosszindulatú daganatos elváltozások. Az agyi MRI vizsgálat során lehetőség van az agyi verőerek megítélésére is. Az agyi ereken is kialakulhatnak kóros tágulatok (ún. aneurysmák), szűkületek, akár elzáródások is. Az aneurysmák döntő többsége nem okoz panaszt, de megrepedésük igen súlyos, akár életveszélyes állapotot idézhet elő. Ritkán meglehetősen nagyra nőhetnek – meghaladhatják a 2-3 cm-es átmérőt is – és ezzel különböző neurológiai tünetet okozhatnak.
Az erek ábrázolására – aneurysmák kimutatására – olyan speciális technikát (ún. 3D TOF angiográfia) használunk, amihez nincs szükség intravénás kontrasztanyag beadására.
A vizsgálatot kifejezetten ajánljuk:
- bármilyen típusú akár változó jellegű fejfájás esetén legyen újkeletű, vagy régebb óta fennálló
- szédülés esetén
- zavartság, memóriazavar okának tisztázására
- ismert agyi aneurysma esetleges változásának megítélésére
- aneurysma műtét utáni állapot nyomon követésére
A vizsgálat különösebb előkészítést nem igényel.
Ízületi és gerinc MRI vizsgálat
A vizsgálat célja:
Az ízületek pontos ábrázolására a legjobb jelenleg választható képalkotó módszer az MRI vizsgálat. Vizsgálhatók az ízületek belső struktúrái (porc, szalag, ín, porcgyűrű, ízületi tok, ízületi belhártya) a csontok, a környező lágyrészek. Ízületi folyadék igazolására is alkalmas. Szinte anatómiai precizitással képezi le a régiót, segítségével a panaszok oka tisztázható, a kezelés pedig tervezhető, legyen az gyógyszeres vagy műtéti. A gerincoszlop vizsgálatánál a multiplanáris ábrázolás során sokkal pontosabban lehetséges a porckorongok betegségeinek súlyossági fokát meghatározni.
A vizsgálatot kifejezetten ajánljuk:
- ízületi fájdalom, duzzanat, ízületi merevség esetén
- sérülések utáni állapot felmérésére
- ízületi gyulladás gyanúja esetén
- gerincproblémák kapcsán minden korosztálynak
- a gerinc bármely szakasza – leggyakrabban nyaki és ágyéki – elváltozásai kimutatására, melyek tünetei közé tartozhatnak a derékfájás, a felső és alsó végtagok zsibbadása, nyakfájdalom és akár fejfájás is
A vizsgálat különösebb előkészítést nem igényel.
Diffúziós MRI (DTI) vizsgálat postCOVID-os betegeknek
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) fertőzés a közismert tüneteken kívül (köhögés, láz, légszomj, tüdőgyulladás, hasfájás, hasmenés) idegrendszeri panaszokat és tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a betegség elmúltát követően is megmaradhatnak, komoly problémát jelentve a már gyógyultnak tekintett embereknek.
A koronavírus fertőzésben szenvedőd betegek mintegy 90%-a tapasztal a légúti és emésztőrendszeri tüneteken kívül legalább egy, idegrendszeri érintettséghez köthető panaszt is. Számos nemzetközi tanulmány szerint ezek a tünetek a betegek 50%-ban a gyógyulást követően hónapokkal később is fennállnak.
A koronavírus fertőzéssel összefüggésben az alábbi idegrendszeri panaszok/tünetek jelennek meg leggyakrabban:
- szaglás és ízérzés vesztés
- fejfájás
- szédülés
- fáradékonyság
- koncentrációs zavar
- memóriazavar
- tudatzavar
- hangulati zavarok
A fenti panaszokon kívül a koronavírus fertőzés szövődményeként központi idegrendszeri betegségek is kialakulhatnak, mint például:
- stroke
- agyvérzés
- agyi thrombosis
- epilepszia
- agyvelő gyulladás
Ma az orvostudományban a legmodernebb, legérzékenyebb központi idegrendszeri/agyi képalkotó vizsgáló eljárás az MRI vizsgálat (Mágneses Rezonancia Képalkotás). Az MRI a röntgen és CT (kompjúter tomográfia) vizsgálattal szemben nem jár sugárzással, így a mai, több évtizedes tapasztalatok alapján egészségkárosító hatása nincs. Az MRI vizsgálat különböző beállításokkal az agyi elváltozások más-más típusaira válik érzékennyé, így kimutatható többek között a stroke, agyvizenyő, vérzések, daganatok, autoimmun állománykárosodások (pl sclerosis multiplex) okozta kis és nagy elváltozások.
A központi idegrendszeri betegségek agykárosodást okoznak, mely helyétől és kiterjedésétől függően a tünetmentestől a súlyos fokú tünetekig (pl. bénulás, beszédképtelenség, kóma) okozhat szövődményeket. Ezek az eltérések is MRI vizsgálattal könnyen és pontosan azonosíthatók.
A koronavírus fertőzéssel járó idegrendszeri panaszok/tünetek hátterében azonban a legtöbbször még MRI vizsgálattal sem lehet kimutatni agykárosodást, ill. agyi érintettséget. Ennek ellenére a panaszok sokszor megmaradnak és problémát okoznak a betegeknek. Éppen ezért korai diagnózisuk és célzott kezelésük rendkívül fontos.
A diffúziós MRI (DTI) egy olyan speciális MRI vizsgálati technika, mely az agyban lévő vízmolekulák mozgását méri. Az agyállomány esetleges legkisebb, akár mikroszkópikus méretű károsodása is már a vízmolekulák normálistól eltérő mozgását eredményezi és lehetővé teszi, hogy DTI vizsgálattal azonosíthassuk. A DTI vizsgálat éppen ezért mikroszerkezeti eltérések kimutatására is alkalmas; ezzel ellentétben a hagyományos MRI vizsgálatok a makroszerkezeti változásokat képesek azonosítani.
Az agy alapvetően két fő szerkezeti elemből épül fel. A szürkeállományból, mely az agyfelszínt borítja: itt találhatók az idegsejtek, melyek a vezérlést, az információfeldolgozást végzik. A szürkeállomány alatt található a fehérállomány, mely az agyi pályákat tartalmazza: ezek a pályák továbbítják, közvetítik a szürkeállomány parancsait, információit. A szürke- és fehérállomány funkciója eltérő, ezért sérülésük is más jellegű tüneteket eredményezhet.
A fehérállományban a pályák mentén a vízmolekulák mozgása irányítottan a pályákkal főként párhuzamosan történik (1. ábra). A mozgás mértékét három fő diffúziós iránnyal tudjuk jellemezni. Minél vastagabb a pálya, a vízmolekulák annál inkább párhuzamosan mozognak vele, vagyis a párhuzamos diffúziós irány annál nagyobb, míg a másik kettő annál kisebb lesz. Ezért a technika segítségével az agy pályarendszereit, összeköttetéseit is lehet azonosítani, további fontos információkat szolgáltatva az agyi funkciók érintettségéről.
1. ábra: a fehérállományi pályák mentén a kis vonalak a vízmolekulák mozgási irányát mutatják. A piros szín a jobb-bal, a zöld ez előre-hátra, a kék a fel-le mozgást mutatják
A DTI vizsgálat hátránya a hagyományos MRI modalitásokhoz képest, hogy mivel nagyon kis, mikroszerkezeti elváltozásokat mér, ezért egyéni szinten nem minden esetben mutathatók ki egyértelműen az eltérések. A DTI megbízhatóságát növeli, ha az egyéni eredményeket egészséges kontroll csoport eredményeihez hasonlítjuk.
A DTI vizsgálat során több, az agy mikroszerkezeti állapotára jellemző számértéket tudunk meghatározni:
- Frakcionális anizotrópia (FA – 2. ábra): azt adja meg, hogy mennyire párhuzamosan mozognak a vízmolekulák az idegsejtekkel, pályákkal. Károsodás esetén az FA értéke általában csökken.
- átlagos diffúzivitás (mean diffusivity – MD – 3. ábra): a vízmolekula teljes diffúziós mozgását adja meg. Károsodás esetén értéke jellemzően nő
- axialis diffúzivitás (AD – 4. ábra): a pályával párhuzamos diffúziós mozgás mértéke. Károsodás esetén értéke leggyakrabban csökken
- radialis diffúzivitás (RD): a pályával nem párhuzamos másik kettő diffúziós irány mértéke. Károsodás esetén értékük általában nő
2. ábra: Az agy FA képe. A fehérállományi pályák mentén a világosabb szín mutatja, hogy a vízmolekulák a pályák mentén irányítottan mozognak
3. ábra: MD kép, melyet a vízmolekulák teljes mozgásából számítunk ki. A különböző agyterületeken más intenzitású diffúziós értékek mérhetők
4. ábra: AD kép, melyet a vízmolekulák pályákkal párhuzamos mozgásából számítunk ki.
A különböző agyterületeken más intenzitású diffúziós értékek mérhetők
A DTI vizsgálatokat már évtizedek óta használjuk az agy mikroszerkezeti változásainak kimutatására különböző idegrendszeri betegségekben (pl. Parkinson-kór, migrén, sclerosis multiplex, Alzheimer betegség, stroke, agydaganatok, schizophrenia, stb.). Mindezek alapján a DTI vizsgálat alkalmas a koronavírus fertőzés okozta idegrendszeri tünetek hátterében álló agykárosodások kimutatására olyan esetekben is, amikor a hagyományos MRI vizsgálatok negatívak.
A londoni King’s Collage és a kínai Fudan egyetem közreműködésében készült, 2020-ban az EClinical Medicine-ben publikált nemzetközi tanulmányban kimutatták, hogy diffúziós MRI segítségével a SARS-CoV-2 fertőzésen átesett betegekben statisztikailag igazolt, jól meghatározható agyterületeken alakul ki elváltozás, mely hónapokkal a gyógyulást követően is kimutatható.
Ezek az agyi elváltozások összefüggésben állhatnak a fertőzés alatt, illetve azt követően is megmaradó idegrendszeri tünetekkel. A legjellemzőbb ilyen tünet a szaglás- és ízérzékelés elvesztése, hallás csökkenés, szédülés, fejfájás, mozgászavar, végtag zsibbadás, remegés, fáradékonyság, meglassultság, memória zavarok, koncentrációs zavarok, hangulati változások.
Ha a koronavírus fertőzés során, vagy azt követően a következő idegrendszeri tüneteket tapasztalta magán:
- ízérzés és szaglás vesztés, fejfájás, fáradékonyság, szédülés, remegés, végtag zsibbadás, koncentrációs nehézségek, memóriazavar, tudatzavar/zavartság, hangulat változások
akkor a post-COVID koponya MRI protokoll elvégzésével fény derülhet arra, hogy a fertőzés okozott-e olyan agyi érintettséget, mely panaszait magyarázhatja.
Fontos azonban tudni, hogy a jellemző agyi elváltozások bármilyen lefolyású koronavírus fertőzés esetén kialakulhatnak, nem csak az idegrendszeri tüneteket mutató esetekben! Ugyanakkor mai tudásunk szerint valószínűsíthető, hogy ezekben az esetekben különösebb klinikai jelentőséggel nem bírnak.
A KomplexLabor post-COVID koponya MRI vizsgálata két részből áll:
- Elkészülnek a hagyományos koponya MRI vizsgálatok (T1, T2, DWI, FLAIR, SWI), melyek segítségével kimutatható, ha a fertőzés során stroke, agyvérzés, vagy valamilyen más károsodás alakult ki. Ezek a károsodások sokszor egész kicsik, néhány milliméteresek lehetnek, melyek nem okoznak súlyos, bénulással, beszédzavarral járó tüneteket, de a fenti panaszokat magyarázhatják
- 2. Emellett elkészülnek a fentebb részletesen leírt diffúziós MRI (DTI) vizsgálatok is. Idegrendszeri tünetekkel járó, koronavírus fertőzésen átesett betegeken a nemzetközi szakirodalom alapján ezzel a módszerrel olyan esetekben is kimutatható lehet az agyi érintettség, amikor a hagyományos MRI nem igazolja azt. A diffúziós MRI vizsgálatok kiértékelése során a különböző agyterületek FA, MD, AD és RD értékeit határozzuk meg a szürke- és fehérállományban. Ezeket az értékeket az egészséges kontroll csoportban meghatározottakhoz hasonlítjuk. Ez a folyamat precíz utómunkát, hosszú számítógépes analízist igényel (mivel több millió számítást kell elvégezni), ezért a kiértékelés több napot is igénybe vesz.
A referencia értékek meghatározásához a KomplexLaborban üzemelő, GE Signa Creator 1.5T MRI készüléken 14 egészséges alanyból (7 férfi, 7 nő, életkor 26-52 év) álló kontroll csoporton végeztük el a szükséges diffúziós MRI méréseket.
A diffúziós MRI vizsgálat és annak részletes elemzése azt mutatja meg, hogy az egészséges kontroll csoporthoz képest a fenti nemzetközi tanulmányt alapul véve az ön agyában kimutathatók-e azok a mikroszerkezeti változások, melyek a SARS-CoV-2 fertőzésre jellemzőek.
Fontos azonban tudni, hogy az elváltozások megléte nem jelenti feltétlenül azt, hogy önnél a koronavírus fertőzés okozta agyi elváltozások állnak fenn. A diffúziós MRI vizsgálat minőségét és kiértékelését számos tényező befolyásolja (pl. életkor, nem, társbetegségek, az MRI vizsgálat minősége – mozgás műtermékek, stb), ezen technikai korlátok miatt álpozitív esetek is előfordulhatnak. Ugyanezen okokból kifolyólag álnegatív esetek is előfordulhatnak, vagyis lehetnek olyan esetek, amikor nem sikerül azonosítani a fentebb leírt agyi elváltozásokat.
Az álpozitívitás és álnegatívitás lehetőségének csökkentése érdekében az ön diffúziós MRI vizsgálatának feldolgozása és elemzése során a jellemző agyterületeken kapott diffúziós értékeket a kontrollcsoporton meghatározott átlagos értékhez és a referencia tartományhoz is viszonyítjuk.
Mivel a diffúziós MRI alapján végzett mikroszerkezeti vizsgálatok nem tartoznak a hagyományos értelemben vett radiológiai vizsgálatok közé, ezért arról klasszikus orvosi lelet nem adható.
A vizsgálat feldolgozása nagyon összetett, bonyolult folyamat, melyet megfelelő tapasztalattal rendelkező szakértő orvos végez. Az eredmények összegzését és értékelését követően részletes írásos szakmai vélemény készül, mely tartalmazza az Ön eredményeit a kontroll csoporthoz viszonyítva. Emellett szakértőnk a diffúziós MRI eredmények, az ön klinikai adatai (koronavírus fertőzés ideje, tünetek, maradványtünetek, stb.), valamint az elérhető nemzetközi szakirodalmi eredmények alapján fog véleményt alkotni arról, hogy az ön esetében a koronavírus fertőzésre jellemző agyi elváltozások mutathatók-e ki.
