Az agyi funkciók szerveződése
Az agyunk működése rendkívül összetett és bonyolult. Az agy felszínét az úgynevezett agykéreg borítja, mely az idegsejteket tartalmazza és szürkeállománynak is hívjuk. Az idegsejtek nyúlványokkal kapcsolódnak egymáshoz és a gerincvelőhöz, végül pedig a különböző szervekhez. Az agy belső részét az idegsejtek nyúlványai alkotta pályák képezik, ezt hívjuk fehérállománynak.
A különböző feladatok és funkciók az agykéregből indulnak ki. Az adott funkcióért felelős agyterület aktiválódik, pl. amikor fel akarjuk emelni a kezünket. Az agykéreg utasítást küld, hogy emeljük fel a kezünket, ez az utasítás a fehérállomány pályáin keresztük eljut a gerincvelőhöz, majd az izmokhoz és a feladatot az izmok végrehajtják, vagyis felemeljük a kezünket.
Az agyunk működéséhez számos úgynevezett nyugalmi hálózatra is szükség van, melyek nélkülözhetetlenek pl. a beszéd, a memória, a személyiség, a tudat, stb. meglétéhez. Ezek a nyugalmi hálózatok tudat alatt, akaratlanul folyamatosan aktiválódnak és biztosítják a megfelelő agyműködést.
Az agyunk működése tehát alapvetőn két fő funkcióból épül fel: 1) az agyunk alapvető működését biztosító nyugalmi hálózatok rendszeréből (pl. az éberségért, tudatosságért, memóriáért, beszédért, személyiségünkért felelős rendszerek) és a speciális funkciók ellátásáért felelő központokból (mint a mozgás, érzés, memória, beszéd, látás, stb.). A nyugalmi hálózatok rendszere biztosítja azt a készenléti állapotot, mely szükséges ahhoz, hogy a célzott feladatok végrehajtásához a központok aktiválódni tudjanak.
Az agyi funkciók és idegrendszeri betegségek
Ma már tudjuk, hogy számos betegség a nyugalmi hálózatok zavarához vezet és részben így okozza az idegrendszeri tüneteket. A nyugalmi hálózatok zavara azonban létrejöhet külső tényezők miatt kialakult agysérülés esetében is. Stroke, baleseti agysérülés, agyműtét, fertőzés, agyvérzés és számos más eltérés is az agy szerkezeti és funkcionális zavarát eredményezheti és maradandó tüneteket okoz.
A hagyományos vizsgálatok, mint pl. a CT és MRI vizsgálat csupán az agy szerkezeti eltéréseit tudja kimutatni. Ezek gyakran nem mutatnak olyan eltéréseket, melyek igazolják a betegek panaszait.
Funkcionális MRI (fMRI) vizsgálat
A funkcionális MRI vizsgálat egy olyan speciális MRI vizsgálat, mely képes azonosítani az agykérgi funkciókat.
Amikor egy agyterület feladat ellátása céljából aktiválódik, megemelkedik a vérellátása és így a helyi oxigén koncentráció is. Speciális MRI vizsgálattal azonosítani lehet azt az agyterületet, melynek megemelkedett a vérkeringése és oxigén szintje, vagyis kimutatható, melyik agyterület felelős az adott funkcióért. Ezt a vizsgálatot hívjuk „blood-oxigen-level dependent” funkcionális MRI, röviden BOLD fMRI vagy fMRI vizsgálatnak. Ez a vizsgálat nem közvetve, az agy szerkezeti változásait kimutatva utal az agyi funkciókra, hanem közvetlenül azonosítja az aktív agyterületeket.
Az fMRI vizsgálat típusai
1. Feladat-végzéses fMRI: a vizsgálat során speciális feladatot kell végezni, pl. mozgás vagy beszéd. Az aktiválódó agyterületek az fMRI vizsgálattal kimutathatók és meghatározhatók ezek pontos helyzete.
2. Nyugalmi fMRI: a vizsgálat során speciális feladatok elvégzésére nincs szükség, így az aktiválódó nyugalmi hálózatok rendszerei és azok működése mutatható ki.
Az fMRI az agyi funkciók olyan szintű vizsgálatát teszi lehetővé, melyre ma semmilyen más vizsgáló eljárás nem képes. Nagy térbeli és jó időbeli felbontással rendelkezik, ezért nagyon részletes képet ad az agy működéséről.
Milyen esetekben javasolt fMRI vizsgálat és mi az előnye?
Ha pl. agydaganat, érfejlődési rendellenesség vagy más probléma miatt agyműtétet terveznek, az elváltozás körüli agyi funkciók azonosítása jelentősen csökkentheti a műtéti kockázatot. Ugyanis bár tudjuk, hogy az agyi funkciók melyik agytekervényekhez kapcsolódnak, a különböző emberek között kifejezett egyéni eltérések lehetnek ezek pontos elhelyezkedésében. A feladat-végzéses fMRI vizsgálat segítségével – egyéni szinten – megbízhatóan azonosíthatók az adott feladatok elvégzéséért felelős agyi központok.
A bal oldali homloklebenyben látható daganat (piros nyíl), mely a beszédközpontokhoz van közel. Az fMRI vizsgálat eredménye (sárga nyilak) kimutatták, hogy a homlok és halánték lebenyben hol vannak a beszédközpontok és ezek hogyan viszonyulnak a daganathoz.
Különböző agykárosodással járó betegségek, mint pl. stroke, baleseti agysérülés, agyműtét, agyvérzés, fertőzés, az agyi funkciók összetett zavarát eredményezheti. Olyan panaszok és tünetek maradhatnak vissza, melyeket magyarázó szerkezeti eltérések a hagyományos vizsgálatokkal nem azonosíthatók. A nyugalmi fMRI vizsgálat alkalmas arra, hogy az agyi nyugalmi hálózatok működését felmérje és ezáltal azonosíthatók azok a funkcionális zavarok, melyek a beteg panaszait okozzák. Ez lehetőséget teremt egyéni rehabilitációs program felállítására, hogy célzottan a rosszul működő agyi hálózatok funkcióját javítsák.
Az agyi funkciók szerveződése
Az agyunk működése rendkívül összetett és bonyolult. Az agy felszínét az úgynevezett agykéreg borítja, mely az idegsejteket tartalmazza és szürkeállománynak is hívjuk. Az idegsejtek nyúlványokkal kapcsolódnak egymáshoz és a gerincvelőhöz, végül pedig a különböző szervekhez. Az agy belső részét az idegsejtek nyúlványai alkotta pályák képezik, ezt hívjuk fehérállománynak.
Nyugalmi fMRI vizsgálat során azonosított ún. Default-mode hálózat. Ez a nyugalmi hálózat pihenéskor aktív, de fontos szerepe van mentális funkciókban, mint pl. érzelem feldolgozás, ábrándozás, empátia és szimpátia.
Milyen betegségekben érdemes fMRI vizsgálatot végezni?
Alapvetően minden olyan betegség esetében, mely az agykárosodást és ezáltal az agyi funkciók zavarát eredményezheti. Az agykárosodás sokszor nem kimutatható szerkezeti változás, hanem az idegsejtek közötti kapcsolatok, ingerület átvitel, bizonyos sejtek károsodása, anyagcserezavarok miatt kialakult funkcionális zavar.
A leggyakoribb ilyen betegségek:
1. stroke és agyvérzés
2. agyrázkódás, baleseti agysérülés
3. agyrázkódás utáni szindróma (PCS)
4. pszichiátriai betegségek (pl. skizofrénia)
5. neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kór)
6. agydaganatok
7. fájdalom szindrómák (pl. migrén, cluster fejfájás)
Ezeken felül a nem múló szédülés, fülzúgás, egyensúly zavarok, memória problémák esetében is hasznos információkat kaphatunk az fMRI vizsgálatból.
- Kismedencei MR vizsgálat endometriózisban
Endometriózis esetén a méh nyálkahártyasejtjei a méh üregén kívül, rendellenes helyen tapadnak meg: petefészekben, kismedencei hashártyán, bélfalban, húgyhólyagon, hasfalban, méh izomzatban. Ez a ciklussal összefüggő erős, akár elviselhetetlen, sokszor hosszú ideje fennálló kismedencei fájdalmat okozhat, […] - Mell implantátum MR vizsgálata a KomplexLabor-ban!Mell implantátummal rendelkező hölgyek esetében évente ajánlott ellenőriztetni az implantátumok állapotát! – Emlődiagnosztikai szakmai ajánlások alapján az implantátumok pontos megítélésére, az esetleges sérülés igazolására vagy egyértelmű kizárására MR vizsgálat az elfogadott képalkotó eljárás. MR vizsgálat […]
- Szív MR vizsgálat a KomplexLabor-ban!A szív MR vizsgálat segítségével pontosan és részletesen ábrázolhatók a szívizom betegségei. A szívüregek tágasságának és funkciójának mérésére jelenleg ez a legpontosabb eljárás. Kontrasztanyag adással megállapítható a kamra izomzat minden részének életképessége, elkülöníthető egymástól a […]
